Beutiful love :$

Egyik este amikor sétáltam hazafelé olyan 9 óra tájban bementem a kávézóba ami útba esik,mindig beszoktam menni mikor hazafelé tartok.Engem Selena-nak hínak a családom csak Sel-nek. A szüleimmel élek és egyetemre járok nyelvi szakra mert szeretnék sok nyelvet tudni.Amikor a kávézóban beültem a törzs helyemre egy idegen arc közelített.Haja barna volt,szeme gyönyörű szintén barna,magas és derék volt.Sokszor jártam már itt de még nem láttam.Odajött s így szólt:
-Szia.Zayn vagyok.Mit kérsz?
-Szia.Öm egy banánturmixot .-elmosolyodtam majd félénken folytattam.-Te új vagy itt?
-Kedves hangon felelte:Igen.-majd elment hogy hozza a rendelésemet.
Később mikor megittam és éppen fizettem egy bársonyos hang így szólt: Látlak még?
Zayn volt az.Erre fülig érő szájjal egy nagyot bólintottam és elmentem.Másnap újra találkoztunk és akkor elhívott randira amire természetesen igent mondtam.Szombat este 18-órát beszéltünk meg.Péntek reggel már nagyon izgultam számolgattam hogy hányat kell még aludni,mint oviban.Aztán elmentem a suliba ahol legjobb barátnőmnek Lolá-nak elmeséltem  mi történt velem s most már együtt örültünk.Mindig vele osztottam meg mindent és ő is velem.Szombat reggel már lázban égtem hogy mit vegyek fel?ki sminkeljem magam?vajon tetszeni fogok?mi van ha elszúrok valamit?-ezek a kérdések játszódtak le bennem.Felhívtam Lolá-t és ő megnyugtatott hogy minden rendben lesz,ne parázzak rá ennyire mert ettől csak rosszabb lesz.16 órakor elkezdtem a készülődést mert semmiképpen sem akartam elkésni.Úgy döntöttem hogy a lila koktél ruhámat fogom felvenni egy topánkával és egy kis lila oldaltáskával aminek csatján van egy virág.A sminket szolidra csináltam egy kis alapozó, szempilla spirál és szájfény.Ezzel gyorsan elszaladt az idő s már fél hat fele járt,elindultam.Amikor odaértem a mozi elé Zayn már ott volt.Haja felzselézve egy fekete csőnadrág volt rajta,egy lila póló és egy converse tornacipő.Annyira édes volt azt hittem ott helyben elolvadok.Odaléptem hozzá  köszöntem majd ekkor nagy meglepődésemre egy nagy öleléssel fogadott,zavaromban azt sem tudtam mit mondjak így inkább csendben viszonoztam ölelését.Miután abba hagytuk az ölelkezést bementünk hogy eldöntsük melyik filmet szeretnénk megnézni majd döntésünk egy horror film mellett állt.Gondolom ő azért választotta mert a lányok általában félnek ilyenkor és odabújnak a fiúkhoz ,de én benne voltam.Mielőtt megkezdődött volna a filmünk vettünk inni és enni majd beültünk.Ő etetett én pedig itattam őt hozzáteszem nagyon jó volt.Később amikor a film félelmetes részéhez értünk nem mutattam hogy félek ,de mintha ő megérezte volna átkarolt és odahúzott magához   nekem persze  nem volt ellenvetésem. A film vége után nem közvetlenül haza mentünk hanem még bementünk a kávézóba beszélgetni.Meséltem neki a családomról,a suliról meg úgy általánosságba az életemről  s ő is az övéről.Ezalatt sok mindent megtudtam róla és nagyon tetszett nekem mind külsőre mind belsőre.Amikor befejeztük a beszélgetést hazakísért és búcsúzóul adott egy nagy-nagy ölelést és mellé egy hatalmas puszit.Na ez a másik dolog ami nagyon tetszett benne hogy nem egy olyan nyomorék aki egyből letámad.Suli után minden este hazafele beugrottam a kávézóba hogy beszélhessek vele.Pár hét múlva bemutattam a szüleimnek akik nagyon szimpatikusnak  találták s ő is bemutatott az övéinek.Ezután többször is átjött hozzánk vacsorára mivel mindig hazakísért a suliból.Egyik nap megbeszéltük hogy lemegyünk a tengerpartra egy kis romantikus piknikre.Ő szervezte mint ahogyan általában a minden randit.Ez a randi nagyon különleges volt,megkaptam tőle az első csókot.(már csókolóztam de vele még nem)
Ez úgy történt hogy megbeszéltük hogy lemegyek a partra suli  után és mire odaértem már gyertya fénynél várt rám, Zayn.Leültem rá néztem s mindketten  elmosolyodtunk.Megkérte az anyukáját  hogy süssön muffint meg  még valami finomságot mert tudta hogy imádom az édességet.A muffinon szívecskék voltak,meg még egy két betű.Amikor megettük kicsit közelebb csusszant hozzám majd megsimogatta az arcom s így szólt:- Gyönyörű vagy.
Erre kicsit zavarba jöttem s csak ennyi csúszott ki a számom: -Szeretlek.!-ekkor egymás tekintetében gyönyörködve mosolyogtunk,majd megszólalt:-Én is.!-és egy mozdulattal megcsókolt.
E mozdulattól felszabadult lettem s boldog.Megsimogattam puha arcát és egy darabig még egymást néztük.Nagyon jó volt ,lehet hogy így unalmasnak tűnik de ott és akkor nem volt az.Észre sem vettük az idő múlását addig a percig míg hirtelen mozdulattal rá nem pillantottam az órámra.Akkor ledöbbenten mondtam:Atya ég....nekem mennem kell..-felálltam s gyorsan összeszedtem magam.
Ő is felállt majd mondta:-Várj már... hazakísérlek..azzal hogy  kapkodsz nem érsz haza hamarabb.
Hazakísért.Amikor a házunk elé értünk én már siettem volna be ,de észrevettem hogy valami visszahúz.Zayn keze volt az.Visszarántott majd karjába zárt s megcsókolt.Megöleltem majd bementem a házba.A szüleim már nagyon aggódtak de megnyugtattam őket hogy jó helyen voltam.Azt kívánom nektek is hogy találjatok egy olyan édes srácot mint Zayn.Akkor biztos hogy boldogok lesztek.

 Sel (18 éves)

Zayn (19 éves)

                                                                               

Amikor Julie életében először imádott egy könyvet :))

Hát... hol is kezdjem!!?Ez e történet egy 13 éves lányról szól.Julie, kék szemű,szőke hajú leányzó.Általánoságban kedves és visszahúzodó ,
de a saját társaságában felszabadult.Vannak legjobb barátnői ,nem nagyon szeret iskolába járni bár lassan kezdi megszeretni.Nem rossz tanuló
csak nagyon lusta..ezért nem mindig a legjobb a teljesítménye.Kifejezetten utál olvasni,főleg a kötelező olvasmányokat.Egy könyv volt amit szeretett
(ez nem kötelezó olvasmény volt) a Harry Potter és a bölcsek kövét.Ezt olvasgatta bár nem volt elragadtatva túlságosan.Pát év múlva éppen nála aludt az egyik barátnője
aki imádott olvasni. Őt Szofie-nak hívták.Próbálta rászoktatni az olvasásra Julie-t  igen kevés sikerrel.Mivel ő messza lakik nem sűrűn jár erre és ilyen kor
mikor betéved nagyon sok könyvet vesz.Ez legutóbb is így történt.
Mondta Julie-nak:Képzeld el vettem 17db könyvet és annyira de annyira jók,imádom őket.Mindjárt megmutatom.
Erre Julie flegmán félre húzott szájjal mondta:Oké..... majd kiszaladt inni.Mikor visszajött Szofie éppen a hatalmas könyvvel teli bőröndöt húzta szét.
Mikor a bőrönd szét tárult ,Julie tátott szájjal nézte majd ki csúszott a száján:Atya ég..mennyi könyv.Te ezt el is fogod olvasni?
Erre felelte nagy mosollyal arcán Szofie:Persze..ez nem is sok.Ezután kivette őket és mutogatta Julienak hogy ez mi,ez ennek melyik része stb.Mikor a könyvrakat
kipakolásának a közepén jártak következett egy piros borítós könyv,melynek elején volt egy női alak.Szofie az egyik barátnőjét kapta kölcsön,Zoé-tól.A könyv borítóján
egy nagy fehér felirat ékeskedett: Amikor életemben először.Ahogy említettem Julie nem szeretett olvasni,de ezen a könyvön megakadt a szeme.Gyorsan kikapta Szofie
kezéből.Belelapozott a hátuljába hogy elolvassa hogy miről is szól,majd belenézett a fejezetes részbe ahol nagyon sok cím megtetszett neki.Mégis volt egy ami nagyon megtetszett
neki.A fejezett címe:Amikor éltemben először elmentem,hogy piercinget csináltassak magamnak.Ezt ott,azonnal elkezdte olvasni.Szofie csak nézett hogy mit csinál barátnője majd
megszólalt:Na...?Eltehetem?
Válaszként Julie csak valamit motyogott valami olyasmit:Mindjárt...csak még ezt elolvasom.
Mikor elolvasta csak áradozott róla nagyon sokat ,meg hogy ő ezt  megfogja venni.Szofie csodálkozásal nézett,majd elmosolyodott s így szólt:
-Örülök hogy tetszik.Látod mondtam hogy vannak jó könyvek csak meg kell találni a számodra megfelelőt.Szofine-nak másnap  el kellett mennie.Julie kitalálta hogy megfogja venni ezt a könyvet
ezért körbenézett a neten és pár hét múlva be is teljesítette.

Ez úgy történt hogy ilyen könyvet csak Budapesten lehetett kapni.Julie összegyűjtötte az árát és Március 23.-án reggel már a vonaton ült egyik ismerősével.
Amikor odaértek egyből a plázába mentek a könyves boltba megvenni a könyvet.Odaértek és megkérdezték van-e ez a könyv és az eladó egyből tudta melyikre gondoltak.
A plázában voltak olyan helyek ahova lelehetett ülni pihenni,Julie esetében olvasni.Leültek.A mi Juline-k nekilátott olvasni,észre sem vette mennyi az idő és két óra elteltével egyszer
csak felpillantott és ránézett az órájára.Ekkora a könyv felét elolvasta és mindig mikor indultak volna ennyi hallatszott Julie szájából: Mindjárt...ez még elolvasom.Egyszer csak elindultak
haza.Történetünk főszereplője még a vonaton is olvasott.Pár nappal később még volt neki 2 fejezet a könyvből de nem merte tovább olvasni mert hogy akkor elfog fogyni.Ezen mindenki nevetett.
Egyik este rászánta magát és elolvasta.Majd sírva fakadt mert annyira tetszett neki a könyv és vége lett.Örökre szerette volna olvasni ,de ahogy azt tudjuk lehetetlen.Mindenki azt tanácsolta
neki hogy olvassa újra.És ahogy Julie-t ismerem újra is fogja.

*TANULSÁG:Mindenki számára van olyan könyv amit imád,szeret és nem tudja letenni  csak meg kell találni! Ezt a könyvet (Claire Loup-Amikor életemben először) mindenkinek ajánlom.

*MEGTÖRTÉNT ESET ALAPJÁN.

Egy lány naplója

Kedves naplóm!

Mostanában nem telnek valami jól napjaim.Végre itt a hosszú hétvége és kipihenhetem magam,mert nagyon fáradt vagyok.Minden nap összeveszek az (egyik) barátnőmmel.Nem tudom hogy mi van ,eddig meg voltunk
nagyon jól ,de most .....Nem tudom lehet hogy én változtam meg bár kétlem.Persze mindenki változik és ez természetes de az már elviselhetetlen ha valaki fölényes és beképzelt.Azért nem fogom eltűrni hogy mindig ordítson velem mert azt hiszi hogy ő a világ közepe.Mindennek van határa.Észrevehetné már magát,de ez sajnos nem fog bekövetkezni.Addig is folytatódik ez a hajsza,ő ordít én meg vissza aztán egész nap nem szólunk egymáshoz.Vajon  mit csináljak?Ha meg mondom neki amit valójában gondolok akkor elveszítem a másik barátnőmet is mert hárman vagyunk barátnők, de ha meg nem ...ezt nem lehet sokáig bírni.Semmivel nem vagyok kevesebb mint ő,de nagyon szeret ordítozni.És ha nincsen igaza is neki kell igazat adni mert  ő mindent tud.Jó lenne ha olyan lenne mint régen mert nem volt ám mindig ilyen.Aki nem olyan mint ő vagy nem az a véleménye az egyből hülye.De nem mindig veszekszünk ha ketten vagyunk vagy face-n beszélünk olyankor elvagyunk.Meg ha elmondom neki ezt akkor egyből azzal jön hogy ezt csak én gondolom így pedig nem meg hogy ez nem igaz.Alig vártam a hétvégét hogy kicsit ne lassan mert már annyira nem tudom elviselni.Na meg ugye hárman vagyunk és a másik csajjal nagyon jól kijövök mikor ő nincsen ott,vele nincs is semmi bajom.Valamit ki kell találnom mégpedig gyorsan.Ja meg még az is hogy semmi kedvem vele sehova menni sulin kívül ezen is csak a vita volt...Bárcsak itt lenne.........Ez volt a mai napom :))

2013.03.14.Sofie

Miara álma

Ez egy hihetetlen nap,egyszerűen elegem van.Várjatok...ti nem is értitek miről van szó.Akkor kezdjük az elejéről.Mostanában elég nehezen élem 20 éves napjaimat.
Pár hónapja elköltöztem a szüleimtől hogy valóra váltsam az álmomat.Nagyon hiányoznak ,de tudom hogy büszkék rám.New York-ba költözésem előtt Los Angeles-ben éltem.
Van egy hatalmas álmom még pedig az hogy legyen egy saját Árvaházam.Szeretem a gyerekeket és tudok is velük bánni.A másik nagy kérdés ami eszetekbe
juthatott hogy miért nem alapítok Los Angeles-ban árvaházat.?? Hát azért nem mert, itt vannak olyan ismerőseim akik tudnak segíteni ebben.
Már lassan 1 hónapja itt élek úgy hogy van házam és beilleszkedtem,most viszont keresnem kell egy épületet a közelben ,ahol meg alapíthatom Árvaház.
Bementem egy  irodába ahol pont olyan házakkal foglalkoznak amilyen nekem kellene....
-Jó napot!
-Jó napot!Tudunk valamiben segíteni esetleg?*nézett rám mosolyogva egy középkorú hölgy*
-Igen.. Egy házat szeretnék venni.
-Akkor  jó helyen jársz.És milyen házra gondoltál?Milyen célra kellene?
-Hát...Árvaházat szeretnék nyitni szóval valami olyat,amiben sok gyerek elfér....
-Azt hiszem pont van egy ilyen házunk.Még ma meg is nézheted ha szeretnéd.
-Nagyon szépen köszönöm.*ezzel el is jöttem*
Másnap megnéztem a házat és nagyon meg tetszett , megvettem.Egy kicsit fel kell újítani,de egyébként egy gyönyörű ház  és boldog vagyok hogy végre hozzákezdhetek
az álmom megvalósításához.Szóltam a munkásoknak,festőnek,villany szerelőnek.Este felhívtam a szüleimet hogy minden rendben van,és azt hiszem sikerülni fog.
Két héttel később már minden készen áll a nyitáshoz.Most már egy feladatom van vagy is kettő.Egyik,gyerekeket kell szereznem az árvaházba és fel kell vennem valakit
hogy segítsen mert egyedül nem menne.A másik pedig hogy keresnem kell egy szakácsot.
Csütörtök  reggel be mentem aláírni pár papírt és amikor jöttem kifelé egy 20-21 éves srác nekem jött...a papírokat elejtettem.
-Jaj.
-Bocsáss meg... télleg nem direkt volt,el voltam bambulva.*mondta  csodálkozó hangon..majd segített összeszedni a szétszóródott papírokat*
-Nem baj... mit nézel ennyire?
-Ja,bocsi...Hogy hívnak?
-Miara.Téged?
-George.Szép neved van.Te vagy az a lány aki Árvaházat fog nyitni?
-Igen.*mosolyodtam el*
-Ha bármiben segíthetek szólj,szívesen segítek.Este nem vacsoráznál velem?
-Öm..mit is mondjak, lehet róla szó.!!De most mennem kell.Szia.
-Rendben,szia.
Ezzel el is jöttem mert még volt egy pár elintézetlen dolgom,de nagyon boldog voltam hogy valakit megismertem.George egy 180 cm magas,barna hajú,barna szemű srác volt.
Már majdnem este volt,és közeledett a vacsora ideje ,nagyon izgatott lettem.Felkaptam az egyik legszebb ruhámat egy magas sarkú cipővel,mikor egyszer csak kopogtatnak.
*Vettem egy mély levegőt majd kinyitottam az ajtót,és az ajtó előtt George állt.
-Szia.Mehetünk?
-Hát ,persze!-ezzel el is mentünk vacsorázni.
Nem jöttem egy hamar haza,mert nagyon jól elvoltunk és még sétáltunk is egyet.Megtudtam róla hogy nagyon szereti a gyerekeket,hogy kedves..és még sok más jó dolgot.
Hazakísért de mielőtt bementem volna meg kérdezte hogy láthatnánk-e egymást újra,én természetesen igent mondtam.George nagyon édes fiú.
Egy-két nap múlva már voltak gyerekek az árvaházban,és sikerült még valakit találnom aki segített.Összesen ekkor még 10 gyermek volt de egy hét múlva már
20-an voltak.Mivel voltak segítőim,volt egy kis szabad időm... ezért újra találkoztam George-val.Nagyon tetszett nekem és én is neki,megint hazakísért.És mikor az
ajtóban voltunk megfogta a kezemet,és megcsókolt.*nagyon zavarba jöttem,mert nagyon jól esett*
Másnap felhívtam a szüleimet hogy beindult az Árvaház,és hogy rám talált a szerelem is.Örültek neki hogy boldog vagyok és azt mondták pár hét múlva meglátogatnak.
A szüleim eljöttek,George szeret és az Árvaház működik tele s tele kis cuki gyerekekkel.Kell ennél több?Nekem nem,valóra vált az álmom s boldog vagyok.Azt ajánlom ha
van egy álmod küzdj érte és ne add fel egyből,mert ha valamit nagyon akarsz és teszel érte sikerülni fog.

                                                                     Miara Thorne

                                                                      George Horan