Egyszer egy gyönyörűséges téli napon történt hogy csengettek!El nem tudtuk képzelni hogy ki lehet az ,
amikor kinyitottuk egy lány állt a ház előtt és kicsit messzebb egy fiú.Elnézést kértek a zavarásért és mondták hogy ők költöztek a szomszéd házba.Megkérdezték hogy szeretnénk-e kimenni velük játszani a friss hóba.
Mi persze hogy igent mondtunk mert szerettünk játszani és egyébként is jó ismerkedni.Nagyon elvoltunk
és mikor eljött az idő hogy anyukám szólt hogy menjünk be akkor már nagyon össze voltunk szokva.
Utána többször is voltunk kint játszani majd jött a Tavasz s vele a jó idő.Ettől fogva minden nap kimentünk játszani beszélgetni,mert rájöttünk hogy nagyon bírjuk egymás fejét.Mikor eljött a nyár többször is aludtunk egymásnál persze ilyenkor minden a nevetésünktől zengett.Megéltünk egy csomó örömöt,bánatot és persze balhét együtt.Még a ballagásán is ott voltam,mert a lány,Alona idősebb volt nálam három évvel.Persze a barátságunkban ez nem volt észlelhető.Ez így ment több éven keresztül míg egy szomorú napon (életem legrosszabb napján) Alona mondta remegő hangon hogy beszélnünk kell sürgősen.Kimentem megölelt majd könny csordult ki a szeméből.Kérdeztem mi a baj.Mire azt felelte hogy elköltöznek,mondtam neki hogy nem baj majd meglátogatjuk egymást.Ekkor kiderült hogy nem közelre fog költözni.Mikor ezt meghallottam már én is elkezdtem sírni.Aztán teltek-múltak a napok és eljött a költözés ideje.Akkor és ott abban a szent pillanatban megfogadtuk hogy soha nem fogjuk elfelejteni egymást akármi is történjen mindig meglátogatjuk egymást és majd küldünk levelet egymásnak.Elment.Nagyon elkeseredtem hogy egyedül maradok persze a suliban voltak barátaim.Majd mi is elköltöztünk,a város másik felére.Ez nekem nem volt rossz mert semmi nem kötött már oda és Alonátol sem kerültem távolabb.Mikor már be illeszkedtünk ide egyszer,kimentem megnézni a postát,hátha jött levél vagy valami.Mikor kinyitottam a postaládát kivettem egy levelet amire az én nevem volt írva.Samantha Bernal.Nagyon megörültem mert nem sűrűn kapok levelet de akkor volt ám a nagy öröm mikor megnéztem kitől jött.Feladó:Arona Robb.Ekkor majd szétdurrantam a boldogságtól.Ekkor pont Karácsony előtt volt és a levélben egy üdvözlő lap volt,Aronától :$ Azóta már eltelt pár év. És még mindig,minden nap beszélek vele.Sőt nálunk is alszik ha éppen erre jár.Úgy érzem ez tényleg igazi barátság ami a legnehezebb próbákat is kibírta és még mindig kibírja.Ha egy barátság igazi a távolság nem számít.
Arona Robb
Samantha Bernal/Én/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése